Jean Jaures

- A világháború első halottja -

Jaures 1914 júniusában lett ötvenéves, nehéz, küzdelmes életút állt mögötte. A szociális haladásért harcoló politikus szegény családból származott, ösztöndíjjal tanult, huszonöt éves korában már képviselő és a filozófia tanára. Ő alapította és szerkesztette a l'Humanite című napilapot.
A szarajevói merénylet után minden erejével igyekszik megvédeni a békét. Meggyőződése, hogy a háborús pszichózist mesterségesen és céltudatosan szítják, s ha az egyszerű emberek világosan kifejezésre juttatnák békevágyukat, ha a munkások, akár általános sztrájkkal, tiltakoznának felelőtlen politikusok mesterkedései ellen, a legrosszabbnak nem kellene bekövetkeznie.
Ebben az értelemben beszél Jaures Brüsszelben is, a Nemzetközi Szocialista Iroda ülésén. Amikor 1914 augusztusának elején Ausztria-Magyarország megtámadta Szerbiát, s a II. Internacionálé gyakorlatilag csődbe jutott, Brüsszelben hatalmas nemzetközi békekongresszust hívfal össze, a szocialisták megkísérelték megmenteni Európát a konfliktustól.
Gyilkosát nem ítélték el. Az államügyész utalt a hazafias felbuzdulás indítékára, a politikai meggyőződés hatására, s bár a politikai ellenfeleiket csupán eltérő vélemények miatt legyilkoló egyének veszélyesek a társadalomra nézve, mégis figyelmezteti az esküdteket, hogy vegyék fontolóra az enyhítőkörülményeket is.
Ezzel a kijelentéssel fontos ütőkártyát adott a védő kezébe, az most már érthetőbben kifejthette a Villaín bűntettéről alkotott nézeteket, "Ha elítélik Villaint - mondotta -, az a szocialista tanok s egyben a szocialista háború előtti politikájának elismerése lesz. Elmarasztaló ítéletük az osztályharc, a forradalom és a bolsevizmus eszközeivel való egyetértésüket bizonyítaná. Elvégre ahhoz nem fér kétség, hogy a vádlott hazafias felindulásból cselekedett, tette meggyőződésből fakadó bűncselekmény, amelyet a haza nevében követett el. Egy embert, akit ilyen indítékok vezettek, semmi esetre sem lehet gyilkosnak bélyegezni.