Erdős Renée az első magyar költőnő, aki meg tudott élni írásaiból.Eredeti nevén Ehrentál Regina - Érseklélen született 1879-ben, szegény, sokgyermekes családban. Győri és budapesti iskolaévei után színésznőnek tanult, de megszakította tanulmányait, mert elhivatottságot érzett az irodalom iránt. Első versivel A Hét költőjeként indul, s a női lélek merész ábrázolójaként mutatkozott be.



A kritika várakozásaival szemben nem a tartozkodó leányi szemérem, hanem a nő szerelmi vágyának megéneklésével aratott sikert, s vívta ki kora álszentjeinek haragját. Regényeket is írt, melyek ifjú leányok titkos olvasmányaivá váltak. Hamarosan a legerotikusabb magyar írónőként tartották számon.



Költészete Ady Endrére is hatást gyakorolt, Bródy Sándornak pedig évekig szeretője volt, pedig Bródy már családos ember volt. Bródyval való szakítása után egy olaszországi kolostorba vonul, ahol katolizált.Ennek hatására regényeiben misztikus hang jelent meg. 1913-ban feleségül ment Fülep Lajos művészettörténészhez. 1944-ig rákoshegyi villájában élt. 1956 júliusában halt meg Budapesten. Egykori lakóházából ma kiállítótermet és helytörténeti gyűjteményt rendeztek be .